Környezetmérnöki Intézet kutatási témái

Vörösiszap környezetbarát tárolási lehetőségének és hasznosítási lehetőségeinek vizsgálata

A timföldgyártási technológia magyarországi kezdetei óta a bauxit lúgos feltárásából, a Bayer-eljárásból eredendően az országban több mint 30 millió tonna vörösiszap halmozódott fel. Jelenleg a vörösiszapnak gazdaságos hasznosítási lehetősége nincs. Szakértők szerint a nem túl távoli jövőben a vörösiszap alumínium-, vas-, és titán-oxid tartalmának kinyerésére irányuló eljárások rentábilissá válhatnak. A téma célja a vörösiszap vastartalmának kinyerésére és hasznosítására irányuló kutatások végzése. A vörösiszap vas(III)-oxid tartalmát hulladéknak minősített vagy egyéb felhasználásában újabb problémákat felvető anyagokkal (kommunális szennyvíziszap, gumiabroncs őrlemény, petrolkoksz, stb.) redukáljuk, s vizsgálatokat végzünk a kapott termékből a vas kinyerését megcélzó eljárásokra (mágneses szeparáció, szinterelés utáni elválasztás, stb.). Világszerte egyre nagyobb szerephez jut a száraz tárolás módszere, mely a környezetre kevesebb hatással bír. A száraz tárolási technika elengedhetetlen feltétele a további hasznosítási lehetőségeknek, köztük annak a területnek is, amellyel a kutatási téma foglakozik.

Szelektív denoxáló katalizátor termikus stabilitása

A nagy nitrogén-oxid koncentrációjú véggázok nitrogén-oxid tartalmának szelektív katalitikus redukciója (SCR, denoxálás) elterjedt eljárás. A szelektív katalitikus denoxálásnál hordozóra felvitt átmeneti fém-oxid vagy nemesfém aktív anyag jelenlétében ammóniával redukálják a nitrogén-oxidokat elsősorban nitrogénné. A szelektivitást az jelzi, hogy a tisztítási folyamat gázában rendszerint jelentős koncentrációban jelenlévő oxigén milyen mértékben lép (nem kívánatos) reakcióba az ammóniával. A katalizátor fizikai és kémiai mikroszerkezete alapvetően befolyásolja – a kívánatos denoxáló reakciók (a nitrogén-monoxid és a nitrogén-dioxid redukciója elemi nitrogénné) mellett – az ammónia közvetlen oxidációját, illetve a redukció végbemenetelét dinitrogén-oxid képződéséig.

Szennyvíztisztító szakértői rendszer

A projekt elsődleges célja egy komplex elemző-kiértékelő szakértői rendszer megalkotása. A rendszer képes egy szennyvíztisztító építésének tényleges építési költségét, és a megépítés után várható üzemeltetési költéségét becsülni. Ezen kívül, a már megépült szennyvíztisztítók esetében, lehetőség nyílik az üzemeltetési költségek optimalizálására.
Mindezek a funkciók az önkormányzatoknak és más szervezeteknek nyújtanak segítséget. A rendszer első fele különösen időszerű, hiszen az Európai Uniós csatlakozás kapcsán jelentős beruházások váltak szükségessé a kistelepülések szennyvíztisztítása terén. A tisztítók építése – állami támogatással segített – önkormányzati feladat, amit önállóan megvalósított közbeszerzési pályáztatással kell megvalósítaniuk.
Sajnos ezeknél a kis önkormányzatoknál hiány van a megfelelő szakemberből, így a beérkezett pályázatokat nem tudják megfelelően értékelni. A kivitelező cégek által összeállított pályázat az építési költségen, határidőkön kívül nem sok – az önkormányzatok által – hasznosítható információt tartalmaz, így például arról sem szól, hogy mennyi lesz a megépített tisztító üzemeletetési költsége, azaz előfordulhat, hogy az önkormányzat a beérkezett pályázatok közül a legolcsóbbat választja, ami miatt éves szinten a megtakarított építési költség többszörösét fizeti ki a drágább üzemeltetésre. A szakértői rendszer éppen e téren szeretne segítséget nyújtani az önkormányzatoknak megbecsüli a későbbi üzemeltetés költségét. Így az önkormányzatok felelősen, a jövőjükre is gondolva hozhatják meg a döntésüket, jelentős költséget takarítva meg lakosaiknak és az államnak.
A rendszer másik fele az előbbi probléma visszacsatolásaként a már megépült tisztítók optimalizálását tűzi ki célul. Sajnos a fent vázolt problémák már régóta jelen vannak hazánkban, így a már megépült telepek esetében az önkormányzatoknak nem marad más választásuk, mint a telep üzemeltetésének optimalizálása. Egy jól képzett szakember egy telep esetében éves szinten milliós nagyságrendű költséget takaríthat meg. A tervezett rendszer éppen e szakember hiányát tudja pótolni azoknál az önkormányzatoknál, ahol a pénzügyi helyzet miatt egy szakember megfizetését nem tudják vállalni. A tervezett rendszer képes kiszámítani a tisztító optimális működéséhez szükséges üzemeltetési paramétereket, majd azokat visszaküldve a telep dolgozóinak, azok képesek gazdaságosabban üzemeltetni a tisztítót.

Szennyvíztisztító telepek kedvezőtlen üzemeltetési feltételeinek javítása.

A szennyvíztisztítás a világ egyik legelterjedtebb iparosított biotechnológiája. A folyamat lényege, hogy az emberi tevékenység során előállított szennyvizet olyan élőlényekkel kezeljük meghatározott, optimális körülmények között, melyek számára a víz szennyezőanyagai szükséges tápanyagokat jelentenek (úgynevezett eleveniszap, mely egy rendkívül változatos baktériumközösség). Anyagcsere folyamataik eredményeként - a megfelelő feltételek biztosítása mellett - a szennyezett, sok esetben bűzös szennyvízből színtelen, szagtalan tisztított szennyvizet állítanak elő, mely már a befogadó víztest károsítása nélkül kiengedhető a szennyvíztisztító telepről.
A Környezetmérnöki Intézetben a szennyvíztisztítási folyamatok intenzifikálását, speciális (ipari) szennyvizek kezelését, a keletkező szennyvíz iszap hasznosítási lehetőségeit kutatják.

Komplex anyagvizsgálati módszerek fejlesztése felületek, felületi rétegek és réteges szerkezetű anyagok vizsgálatára

A felületek, felületi rétegek/bevonatok, réteges szerkezetű anyagok jellemzése speciális anyagvizsgálati módszerek alkalmazását és fejlesztését igényli és sajátos analitikai kémiai továbbá felületkémiai szemléletmódot igényel. Ez a tudásbázis a mechatronika, az elektronikus komponensek gyártása (elektródok, kapcsoló felületek bevonatai, ragasztók, speciális polimer bevonatok), továbbá a környezetvédelmi és vegyipari technológiában alkalmazott katalizátorok, a korrózióvédő bevonatok és adszorbensek fejlesztése területén különös érdeklődésre tarthat számot. Bár a vizsgálat anyagok funkciója eltérő, jellemzésük hasonló problémákat vet föl és hasonló megközelítést igényel.
A Pannon Egyetemen egy helyen, „inter-departmentális” formában integrálódik az ipar oldaláról felmerülő villamos- és automatizálási, műszaki informatikai, anyagtudományi és felületanalitikai problémák megoldásához szükséges szellemi kapacitás és eszközpark. A megbízó által megfogalmazott kérdések és problémák megoldásával évek óta sikeresen együtt dolgozó szakember gárda foglalkozik. A speciális méréstechnikák külföldi partnereink segítségével hozzáférhetők. A nem rutin fejlesztési feladatok megoldásába bevonjuk a graduális és PhD hallgatókat is, mellyel a partner cég(ek) szakember gárdájának kiválasztását segítjük.

Pannon Egyetem Környezetmérnöki Intézet
H-8200 Veszprém, Egyetem u. 10. • H-8201 Veszprém, Pf. 158
Telefon: (+36 88) 624 296 • Fax: +36 (88) 624 533
Internet: km.mk.uni-pannon.hu • e-mail: kktt@uni-pannon.hu